Mennyire valószínű, hogy a Dunedin-Karitane menetrend szerinti távolsági buszon egy Angliában született és jó-pár éve Új-Zélandon élő ember az 1991-ben kiállított fényképes BKV bérletét mutatja, meg a kis műanyag tokba, hátra becsúsztatott réz két és alumínium egyforintost? Aztán előveszi azt a kis könyvet ami olyasmi, mint egy személyi-igazolvány (volt), rajta, hogy Tartózkodási Engedély és felhívja a figyelmemet, hogy elöl még a "népköztársaság" (így mondja, magyarul) címere van, de benne már az új.
Budapesten élt, dolgozott két évet, egy akkor bejövő nagy nemzetközi kontrolling cégnek programozott. A felesége a Pethő Intézetben tanulta a módszert, amit aztán Angliában honosított meg. Megélte az első nagy választást ezért is tudja mondani megtévesztően jó kiejtéssel, hogy "függetlenkisgazdapárt, fidesz,mdf". Lakott a "másodikkerületben" a "jánoskórház" mellett. Én nem tudom,de ő tudja melyik volt a "felszabadulástér" és a "vöröshadseregútja". Utazott "esztergom"-ba "volánbusz"-al, emlékezett a "baziliká"-ra meg a "komp"-ra a Dunán, meghogy "szentendré"-ről "hév"-el mentek haza.
Összefutunk néha a buszon és jókat beszélgetünk mindig. Eric időnként belesző egy-egy magyar szót mint legutóbbis, hogy "elkelképosztástalanítottátok" (a hülyeség az megyen, mi :).
Kérdeztem, hogy nem költöznek-e vissza Angliába? Mondta, hogy "No, it is my hazám".
Szép, nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése