Hegyi Futás - Masters Games

Gondoltam, jó alkalom lesz  ismerkedni Dunedin környéki hegyekkel, amikről már sokszor hallottam, hogy milyen jó kiránduló, futó és terep-bicajos utak vannak. Úgyhogy neveztem, nehogymáasziggyék, hogy nálunk csak alföld van. Nem volt sok magyar a mezőnyben, viszont volt sok nagyon aktív (látszólag fiatalon élsportoló) 40-50-60 éves srác. (ja és 4-5 ismerős arc az egy nappal korábbi kajakversenyről). Azt nem mondhatom, hogy könnyen ment, de valahogy az első tízbe benne voltam és mivel én a legfiatalabbak között voltam a korosztályos díjazásban, sikerült még egy arany (nemtom mostmár a vámnál mi lesz hazafele..).
Összesen 7 km volt a verseny (ami miatt várható volt, hogy nehéz lesz az élmezőnybe maradni, mert a hosszabbakat jobban szeretem.), 6 km felfele majd a végén 1 lefele. Ránézésre nem magas a 660 méteres Flagstaff mountain csúcsa, amit megérinthettünk az emelkedő végén, de a gond az, hogy Dunedin igencsak a tengerszinten van... Így az átlag meredekség 110m/1000m volt a versenyen. Végig kevesebb volt a levegő mint kellet volna...
Nagy élmény volt a táj, ami érdekes módon szubalpin jellegű. A másik nagy élmény, együtt futni egy 60 év körüli úrral aztán kikapni tőle az utolsó ezren. A verseny második felében ért utol és előzött le. Nem nagyon igyekeztem visszaelőzni, mert majdnem együtt mentünk innentől, úgy, hogy a nagyon meredekeken elment 10-20 méterre, a kevésbé meredekeken beértem. Gondoltam ott lesz az utolsó 1000 méter ami állítólag meredek köves lefelé, csak jobban bírom ízületekből. De nem. Megérintettük a csúcsot és elindultunk lefelé, ami tényleg meredek volt és köves, de a Dobogó-kő környéki lefelékhez képest egy rekortán pálya. Én mindent óvatosságot félre téve, örülve 6km után az első lejtőnek elkezdtem sprintelni, de az előttem lévő, nálam majdnem kétszer idősebb srác csak távolodott... Nemtom hogy csinálta, de hogy én nem tudok annál gyorsabban futni az biztos. Na nembaj, ő csak második lett a korosztályában..:)
Zsolt