zöldség

Hogy ne csak mindig, vidám és könnyed dolgok legyenek, meg amúgy is az a házi feladatom, hogy cikkeket elemezzek, hát itt van egy nektek. Lehet, hogy magyarul is van hasonló, vagy pont ez, de én most épp angolul tanulok...
Ha valaki jobban szeretné eredetiben olvasni, akkor itt megtalálja.
Ha pedig van 6 percetek egy látványos filmre, akkor:

Bolygómentés számokkal
David MacKay
Professor of Physics, University of Cambridge

Amikor arról van szó, hogy mentsük meg a Földet, akkor minden kis segitség számít. Vagy mégsem?

Talán, ha mindannyian csak egy kicsit teszünk, akkor lehet, hogy csak egy kicsit érünk el. Az újságok és a tévé tele van hasznos tanácsokkal, hogy hogyan lehetünk „zöldebbek”. De honnan tudjuk, hogy mi az ami működik?

Ahogy ezen a héten említettem a BBC rádióadásában, amire szükségünk van, az nem más, mint egy egyszerű mértékegység.
Javaslom, hogy mérjük az energiát kilowatt-órában, és mérjük meg, hogy az egyes tevékenységek mennyi energiát fogyasztanak vagy termelnek kilowatt-órában naponta.

Egy kilowatt-óra (1kWh) az az energiamennyiség, amelyet egy 40 wattos hagyományos izzó fogyaszt 24 óra alatt. (és talán 10-15 penny-be kerül (15-20 US cent-be)). (Magyarországon talán 50Ft)

Az éledben maradásunkhoz szükséges kémiai energia, amit az elfogyasztott ételből nyerünk, kb.: 3 kWh naponta. Egy forró fürdőhöz kb.: 5 kWh energiát kell elfűtenünk. Egy átlagos autóval megtett 50 km-es úthoz kb.: 40 kWh energiára van szükségünk, üzemanyag formájában.

Összességében a Brit életforma (és bocsánatot kérek a nemzetközi olvasóktól, de a tanulmányom  Brit számokon alapszik) 125 kWh/nap/fő energiát használ el közlekedésre, fűtésre, termék-előállításra és elektromosság formájában.

Tehát nézzük meg a zöld életstílus , a költségek tükrében. Nos ezek közül néhány „szent tehén” nem tejel túl jól, néhány viszont nagyon hatékony.

Egyszerű egyéni  tettek

Íme két egyszerű intézkedés, az egyik haszontalan a másik nagyon hatékony.

Kihúzni a telefontöltőt, amikor épp nem használjuk csak egy gyenge gesztus, olyan mintha a Titanic-ból egy teáskanállal akarnánk kimerni a vizet.
A „húzd ki a telefontöltőt” széles körben terjesztése a „10 dolog amit megtehetsz” listán, helytelen mert félrevezeti az embereleket és eltereli a figyelmüket sokkal  hatékonyabb dolgokról, amit tehetnének.

Ezzel szemben, lecsavarni a termosztátot (melegebb éghajlaton a légkondicionálót)  az egyik leghatékonyabb tett, amit egy átlagember tehet az energiatakarékosság érdekében.
Minden egyes fok, amivel csökkented a fűtésedet, 10%-al csökkenti a fűtési költségeidet. És a legtöbb háztartásban valószínűleg a fűtés a legnagyobb energiafogyasztó, legalábbis Nagy-Britanniában.

Közlekedés, a számok tükrében

Amikor a közlekedésről van szó, egyből a „hidrogén alapú gazdaság” jut eszünkbe.
De ugyanakkor eszünkbe jutnak az elektromos autók is.
Az igazság az, hogy mai hidrogén meghajtású jármű egy „energia-katasztrófa”.
A hidrogén meghajtású autók legtöbb prototípusa, több energiát használ, mint azok a fosszilis-üzemanyaggal műküdő autók, amelyeket helyettesíteniük hivatottak. Egy átlagos autó Nagy-Britaniában 80 kWh energiát használ 100 km-en, a BNW Hydrogen 7 pedig 254 kWh-t.
Ezzel szemben az elektromos meghajtású autók prototípúsai sokkal hatékonyabbak. Tized annyi energiával is beérik: 20 kWh/100km vagy akár 6kWh/100km.

Még akkor is, ha az elektromos járművekhez használt energia a hagyományos foszilis tüzelésű erőművekből származik, az elektromos autók sokkal hatékonyabbak mint a benzin üzemű társaik. Ha pedig a jövőben az áramtermelőinket átállítjuk a hagyományos foszilisról valamilyen „zöldebb” energiát adóra, az elektromos autók egy mérföldel nyernek.

Fűtés, a számok tükrében

A kis-léptékű, kombinált fűtő és villamosenergia-termelő rendszerek egy másik fenyegető tévedés.
Igen, a kombinált fűtő és villamosenergia-termelő rendszerek (combined heat and power ,CHP) (azaz egyéni erőművek minden épületben helyi elegtromosság és fűtés előállítására) egy kicsit hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos foszilis tüzelőanyag használat (nevezetesen, központosított erőművek és helyi kondenzációs kazánok).
De ezek a CHP rendszerek csak kb.: 7%-al hatékonyabbak és földgázt használnak, ami foszilis tüzelőanyag!

A jó hír az, van egy sokkal jobb módszer a helyi fűtésre: a hőszivattyúk.
A hőszivaggyúk un. back to front hűtőgépek. Elektromos áramot használva, hőt pumpálnak az épület belsejébe kívülről, a talajból vagy a levegőből.
A legjobb hőszivattyúkat mostanánban Japánban állítják elő. Ezek teljesítmény mutatója 4.9, ami azt jelenti, hogy 1kWh elektromos áram segítségével a hőszivattyú 4,9 kWh-nyi meleget biztosít forró levegő vagy forrró víz formályában.
Ez messze hatékonyabb módja a hő előállítsának mint egyszerűen csak magas minőségű kémiai anyagokat égetni, aminek a teljesítménymutatója csak 0.9.

Decentralizált villamosenergia-termelés a a számok tükrében

A tetőre szerelt micro szélturbinák az erőforrások tökéletes elvesztegetése.
Soha nem hozzák be az árukat. Egy tipikus 600W-os szélturbina egy tipikus tetőn Angliában csak 0,04 kWh energiát állít elő naponta, ez egy villanykörte energiájának egy huszada.
Ezzel szemben, a tetőre szerelt napenergiával működő vízmelegítők nagyon egyszerű szerkezetek, de mégis működnek. Ha a nap csak 30%-ban süt is, egy szerény 3 négyzetméteres panel képes előállítai egy átlagos család melegvíz szükségletének felét, kb.: 3.8 kWh/nap átlagosan.

Hát akkor honnan lehet elegendő energiánk a modern életstílushoz, foszilis tüzelőanyagok nélkül?

Egyéni akciókkal megtakaríthatunk 10%-ot itt és talán 40%-ot máshol, de ez nem lesz elég, hogy megszabaduljunk a foszilis tüzelőanyagokktól. Ha fel akarjuk számolni a fosszilis tüzelőanyagokat, biztosan növelnünk kell azt az energiamennyiséget is, amelyet a nem-fosszilis tüzelőanyag (üzemanyag) forrásokból nyerünk.

Még ha az elképzelhető leghatékonyabb intézkedésekkel és inteligensebb techológiákra való átálással a felére csökkentenénk az energiafogyasztásunkat, 125 kWh/nap/fő-ről 60kWh/nap/fő-re, akkor sem szabadna viccelnünk a kihívással, amit a szükséges maradék energia előállítása jelent.

Nagy-Britania pl. kaphatna összesen 60 kWh/nap/fő/ energiát egy szél erőmű telepből aminek a területe megegyezne Wales-éval (20767 négyzetkm, a ford.)(ami kb.: 20 kWh energiát szállítan per nap per fő) és  100 atomerőműből (ami kb.: 40 kWh energiát szállítan per nap per fő).

Nem vagyok szél vagy atomenergia hívő, csupán hívő matematikus.

Szükségünk van egy ésszerű energiatervre. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.

the end